Védett területek

Természeti rezervátum Palic

A "Palić" természeti park magában foglalja a Palić tó és a Palić település egy részét. A park egyesíti a természet (Palics-tó, Veliki Park) és a Vajdaság kultúráját (Banja Palics több épületét a XIX. Század második felétől).

A lúgos tó savának savanyúsága befolyásolta Banja Palić építését a 19. század elején. Az 1840-ben alapított nagy park értékes objektum a tájkép szempontjából. A mai napig fontos élőhely a vadon élő fajok számára, beleértve számos madárfajot. A természetes növényzetet (mocsarak) a Tapšin-csatorna mentén és bizonyos helyeken a bank mentén töredékesen megőrzték. Napjainkban a Palics-tó négy szektora eutrofikus ökoszisztémává változott. Ennek a változásnak a megakadályozása érdekében a tó hagyományos turisztikai szerepének megőrzése érdekében a tóba szivattyúzzák a tisztított vizet.

A faunak rögzített adatai azt mutatják, hogy a veszélyeztetett fajok természetes élőhelye az antropogén módosítás miatt továbbra is zsugorodik. A tó a vándorló madarak keleti útján található. Eddig több mint 200 madárfaj regisztrált itt, köztük 176 szigorúan védett faj. A legértékesebb élőhelyek az úgynevezett "Ptičija ostrva" a 2. szektorban. Itt vannak a szakállas sirály (Larus melanocephalus) utolsó fészkei Szerbiában. A partmenti part menti lápok maradványai lehetővé teszik a védett kétéltű fajok túlélését, és például a királyhalász (Alcedo atthis) élőhelyét biztosítják. A Palić és a Ludaš-tó közötti ökológiai kölcsönhatás fontos szerepet játszik a Kireš-medence vidékeinek túlélésében.

Az északi és az északkeleti partvidék turisztikai sétánya a védett kulturális-történelmi komplexum része. A szecesszió számos épületet jellemez. Ez magában foglalja az állatkertet is, amely több mint 50 fajból áll. 10 ha területen több mint 270 fa- és cserjefaj van. 2005 óta a vadon élő állatok védelme elismert nemzetközi szabványokat.

Természeti rezervátum Ludâs

A "Ludas tó" természetvédelmi terület mocsarak, nyitott vizű területek, nádasok és sztyeppek komplexuma. A tó, a környező mocsaras területek és a Kireš folyó ökológiai interakciót jelentenek. A folyó természetes folyója az északi Suboic-Sandlands és a Tisza közötti kapcsolat. Ez a kapcsolat azért fontos, mert a Ludas-t nem különítik el ilyen módon.

A Ludas-tó a sztyeppeni régió egyetlen lapos, félstaktikus tava, amely a pannon régióban található kis konzervált sztyeppékhez tartozik. A mozaikszerkezetüknek köszönhetően a különböző típusú talajok nagy mennyiségű biológiai sokféleséget hoznak létre zárt térben.

A Ludaš-tó a 19. században ismert volt a madarak nagy változatossága miatt. A Barmeise (Panurus biarmicus) egy tipikus fajnak tekinthető. Ma a tó fontos pihenő és tápláló hely a nemzetközi vándorló madarak számára, mint például a kanálbál (Platalea leucorodia).

Itt nemcsak ritka madarak találhatók itt, hanem vidrák, teknősök és néhány ritka rovarfaj. A terület ritka növényfajok, például a kukorica orchidea (Orchis coriophora) és a strand trident (Triglochin maritima) számára is otthont ad.

Régészeti ásatások bizonyítják települések a tó területén a kőkorszakban. A legrégebbi település a keleti parton fekszik a 17. századtól. Ma a környező települések lakosságának többsége a mai magyarországi Szeged környékéről származik, ahonnan a 19. században bevándoroltak.

A tó körül történelmi, hagyományosan megőrzött gazdaságok vannak. A Ludas-hegységben található katolikus templom és parókia értékes kulturális műemlékeknek is tekinthető.